Jóga

A jóga az önmegvalósítás művészete. Nem pusztán testgyakorlás, hanem eszköz. Eszköz ahhoz, hogy megismerjük, tudatunkkal irányítani, uralni tudjuk testünket, elménket, érzékeinket.

A jóga rendszeres gyakorlásának eredményeként egészségesebbek, kiegyensúlyozottabbak, tudatosabbak lehetünk, megtanulunk önmagunkra, bensőnkre figyelni.

A jóga eszköz, melynek folyamata hasonló a kívánságteljesítő fához. Mindenki olyan gyümölcsöt szakíthat le róla, amilyenre szüksége, késztetése van.

Aki testi szépségre, erőre, egészségre vágyik – megkapja.

Aki nyugalomra, békére, harmóniára vágyik – megkapja.

Aki uralni, irányítani szeretné testét és elméjét – képes lesz rá.

Aki meg akarja kapni a választ a kérdésre: ki vagyok én valójában, és mi dolgom ebben a világban, ebben az életemben? – megtalálja a választ.

Aki meg akarja ismerni a lélek eredeti helyzetét és fel akarja éleszteni eredeti kapcsolatát a Legfelsőbbel – szabad akaratából megteheti.

A jóga – kortól, nemtől és vallási nézetektől függetlenül – bárkinek, akiben egy parányi vágy támad az önmegvalósításra, a transzcendentális tudás megszerzésére, megadja a lehetőséget. A jóga azoknak való, akik hosszú távra terveznek. A jóga nagyon kedves, és türelmes. Nem hajt, nem követel. Mindenki annyit dolgozik vele, amennyire adott helyzetében képes. És a jóga a befektetett törekvésnek megfelelően viszonoz. Megadja a sikerélményt, a pozitív tapasztalatot testi és lelki szinten egyaránt. Energiát, egészséget, tapasztalást önmagunkról, képességeinkről, lelki elmerülést, belső békét, harmóniát, és igen, szeretetet önmagunk és a világ iránt. Persze mindehhez kitartás, türelem és lelkesedés kell. Ám aki egyszer megérzi azt az ízt, amit a jóga kínál, nem fog számára gondot okozni a lelkesedés és a kitartás.

A jóga fajtái:

• karma jóga - az önzetlen cselekedetek jógája 
• dzsnyána jóga - a transzcendentális tudás jógája
• bhakti jóga - az Isten iránti odaadás jógája
• astanga jóga - Patandzsali nyolcfokú jógalétrája, mely a jóga megvalósításának folyamatához ad útmutatást a cselekedetektől a teljes lelki elmerülésig

Az astanga jóga fokai:

1. jáma - irányelvek
2. nijáma - előírások, szabályok
3. ászana - testtartások
4. pránajáma - légzésszabályozás
5. prátjáhára - érzékek visszavonása
6. dhárana - koncentráció
7. dhjána - meditáció
8. szamádhi - teljes lelki elmerülés

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

A relaxációról

A relaxáció szó hétköznapi használatban lazítást, a feszültségek elengedését jelenti. Különböző tudományágak szakszavai között is szerepel a kifejezés.

A műszaki tudományokban lazulást, a feszültség csökkenését, az orvostudományban az izmok elernyedését, lazulását, oldottabb közérzet kialakulását jelenti.

Ahogy látható a meghatározások anyagi, durva fizikai szinten értelmezik a relaxáció fogalmát. Számomra a legkifejezőbb a fizikai-kémiai meghatározás. Eszerint a relaxáció a nyugalmi állapotából kimozdított rendszer visszatérése eredeti állapotába. Átvitt értelemben ez fejezi ki legjobban, milyen célt is szolgál az általunk ismert és alkalmazott relaxáció, hogyan és miben segíti a jógagyakorlót. A rendszer – a lélek, mely eredeti, nyugalmi állapotából kimozdult, vagyis elhagyta eredeti hajlékát, hogy megpróbálja magát az anyagi világban. Amint kellő tudásra tesz szert eredeti helyzetéről, a relaxációt, majd a meditációt eszközként használhatja, hogy egyre közelebb kerüljön ehhez az eredeti helyzethez, a nyugalmi állapothoz.

A relaxáció során ellazítjuk testünket, nem csak a látható anyagi, durva fizikai testet, hanem a mentális, finom fizikai testet is.

Tehát az elsődleges cél, hogy az ászanák végzéséhez és a meditáció gyakorlásához ellazítsuk a testet. Az ellazulás, ellazítás azt is jelenti, hogy tudatosak vagyunk a testünkről, durva és finom szinten egyaránt.

A gyakorlás során előre haladva egyre apróbb, finomabb részleteit leszünk képesek érezni, ellazítani, majd tudatosan irányítani testünknek.

Ha képesek vagyunk uralni testünk és elménk működését, akkor tudatunk segítségével befolyásolni tudjuk egészségi állapotunkat, hiszen a betegségek jórészét az elménk hozza létre. A testi és mentális egészség pedig, amellett, hogy jó dolog, azért is fontos, mert ha nem a betegségekben való szenvedés és az azokból való kigyógyulás köti le figyelmünket, energiánkat, akkor ezt az energiát a lelki fejlődésre, az önmegvalósításra tudjuk fordítani.

A relaxáció három szinten történik.

• Durva fizikai szinten ellazítjuk anyagi testünket az izmok aktivizálása és lazítása által. Megtapasztaljuk a feszült és az oldott állapot közötti különbséget.
• Finom fizikai, mentális szinten tudatunk erejével lazítjuk el az anyagi testet, figyelmünket irányítottan vezetve oldjuk a feszültséget, az energiablokkokat.
• Majd az elménk működését szabályozzuk vizualizációs gyakorlat segítségével. Az elme működésének szabályozása a legnehezebb feladat. A Bhagavad-gíta 6.34-es verse szerint

„…könnyebb megállítani a szelet, mint szabályozni

az elmét, amely nyugtalan, fegyelmezetlen, csökönyös

és hihetetlenül erős.”

A vizualizációs gyakorlat során összpontosításra, egyhegyűségre törekszünk.

A relaxáció három lépcsős folyamata előkészíti a lelki fejlődés szempontjából jelentős meditáció gyakorlását. A meditáció során figyelmünk tárgya transzcendentális tartalommal bíró tárgy, kép, gondolat, személy, mantra, vers, a szent név. Ezen elmélkedve tisztítjuk szívünket, s elevenítjük fel eredeti kapcsolatunkat a Legfelsőbbel.

Ilyen, meditációra méltó vers lehet például a Srimad-Bhágavatam 10.88.8 verse:

„Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: „Ha különlegesen kedvelek valakit, fokozatosan elveszem tőle a vagyonát. Így az ilyen szegénységgel sújtott embert elhagyják a rokonai és a barátai. Ily módon egyik után a másik szerencsétlenségtől szenved.”

Haré Krisna!

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~